A PPP konstrukció önkormányzati viszonylatban
Dr. Boros Anita, PhD. egyetemi adjunktus (Budapesti Corvinus Egyetem) 

Az elmúlt időszakban a közfeladat-ellátás olyan új problémákkal szembesült, amely szükségessé tette új típusú ,,feladat-ellátó szervezetek'' bevonását. Ennek kapcsán felvetődik a kérdés, hogy megváltozott-e az állam és a helyi önkormányzatok szerepe a közfeladatok ellátása tekintetében?
A PPP fogalma a köz­szféra és a magánszektor egy olyan speciális együttműködési formájának gyűjtőfogalmát jelenti, amely során a magánszféra részt vesz a közfeladatok ellátásában.

A bérlakás program önkormányzati vonatkozásai
Borsi László elnök (LAKÁSVÁSÁR Média Csoport)

I. Bevezetés
- Magyarországon jelenleg nincs lakáspolitika
- Szükség van egy átfogó és hosszú távú kiszámítható koncepcióra, amely biztonsággal meghatározza, körülírja (akár az Alkotmányban is) a lakhatás feltételeit, s az ehhez nélkülözhetetlen állami, önkormányzati és lakossági szerepvállalást
- Ennek a koncepciónak szerves része kell, hogy legyen a bérlakás teremtés; milyen szerepet játszhatnak ebben az önkormányzatok

A vállalkozó önkormányzat - a vagyongazdálkodás tapasztalatai és lehetőségei a fővárosban
Dr. Gál Csaba vezérigazgató (Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.)

- Az önkormányzatok az Alkotmány rendelkezései szerint szabadon gazdálkodhatnak: 
 - költségevetési rendeletet alkotnak
 - szabadon gazdálkodhatnak vagyonukkal
- Meg kell felelniük az ország törvényeinek, az önkormányzatokra vonatkozó általános és konkrét szabályoknak.
- Az önkormányzatok elsődleges feladata a hatályos magyar jogrendben a helyi közszolgáltatások szervezése, fenntartása, fejlesztése.
- Az Ötv. nem tiltja az önkormányzatok gazdasági tevékenységét, sőt meghatároz egy olyan vagyoni kört (forgalomképes vagyon), amellyel teljesen szabadon lehet gazdálkodni.
- Az elsődleges feladat: az önkormányzatok vagyongazdálkodásának ki kell szolgálnia, és nem veszélyeztetheti semmilyen módon az alaptevékenységet (kockázatvállalás)

A vagyongazdálkodás szerepe az önkormányzatok finanszírozásban
Dr. Gémesi György polgármester (Gödöllő Város Önkormányzata), elnök (Magyar Önkormányzatok Szövetsége)

Az önkormányzati törvény részletesen felsorolja, hogy melyek egy önkormányzat kötelező feladatai, de a törvény lehetőséget biztosít a lakosság által igényelt egyéb, szabadon választott feladatok elvégzésére is. Az önkormányzatok a jogszabályokban előírt kötelező feladataikat, iskolák, óvodák, szociális és egészségügyi intézmények működtetése, településüzemeltetés, utak fenntartása, alapvetően állami normatív hozzájárulásból végzik. A normatív hozzájárulás azonban egyre kevesebbet ér, a korábbi évek reálértéken való csökkenéshez viszonyítva 2010-ben már nominális értékcsökkenéssel is számolni kell, így az állam a kötelező feladatok költségének alig felét fedezi. Mindennek az a következménye, hogy az önkormányzatoknak a kötelező feladatok ellátására nagyobb részt kellene saját bevételeik terhére vállalni. 

Vagyongazdálkodás az önkormányzatoknál (Vagyongazdálkodás, mint az önkormányzati gazdálkodás egyik segmense)
Gulyásné Turóczi Margit gazdasági főigazgató (Budapesti Corvinus Egyetem)

I. Bevezetés
- Előadásomban, az időkeretre tekintettel elsősorban azokra a közgazdasági, módszertani kérdésekre irányítom a figyelmet, a melyek a gazdálkodás aktuális feladatai, illetve a gazdálkodás minőségének javítása irányába hatnak.
- Két kiemelt témakör, amit szeretnék kifejteni. Az egyik a stratégia megfogalmazásának, controlling rendszer működtetésének hatása a döntéshozatalra, illetve gazdálkodás minőségére. 
- A másik napjainkban ugyancsak aktuális téma az önkormányzati vagyon üzemeltetésének, működtetési kereteinek optimalizálása (költségvetési intézmény, gazdasági társaság).

Önkormányzati Vagyonkezelés Miskolcon - a Miskolc Holding Zrt. első három éve
Dr. Halmai Gyula elnök-igazgató (Miskolc Holding Zrt., Miskolc)

I. Bevezetés
A Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt-t 2006. július 6-án, 16 Mrd HUF jegyzett tőkével alapította meg Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a céllal, hogy egyszerűbb, centralizált módon, vállalkozói szemmel kezelje a helyi önkormányzat vagyonát és a város stratégiai célkitűzéseivel összhangban fejlessze a városi tulajdonú cégek szolgáltatásainak színvonalát. 
A konszolidációs körbe 11 tagvállalat tartozik, amelyek 2008. évi konszolidált árbevétele 20 Mrd HUF, ezek mellett a Holding még 4 kapcsolt vállalkozással rendelkezik.
A Miskolc Holding tagvállalatai biztosítják a mindennapi élethez szükséges szolgáltatásokat, üzemeltetik többek között a távhőszolgáltatást, víz- és csatornaszolgáltatást, a hulladékkezelést, a közösségi közlekedést, valamint a parkolási rendszert. 

Az önkormányzatok vagyongazdálkodásának finanszírozási kérdései a finanszírozó szempontjából (MPP konstrukciók, kötvénykibocsátás)
Hopkó Iván Desk Igazgató (ERSTE Bank Hungary Nyrt.)

Fontos nemzetgazdasági érdek és a jóléti társadalom működésének nélkülözhetetlen eleme a korszerű önkormányzati infrastruktúra és vagyongazdálkodás kialakítása, így az ehhez kapcsolódó beruházásokat célzó MPP modell nyújtotta előnyöket is számításba kell venni a körültekintő döntéshozatal során. Az MPP konstrukció gyakorlati megvalósításhoz feltétlenül szükséges a megfelelő finanszírozási forma kiválasztása, amelyhez előadásom iránymutatást kíván nyújtani.
Az MPP konstrukciók alkalmazása melletti elkötelezettséget azzal indokolhatjuk, hogy a magánszektor (magánbefektető, szolgáltató) tényleges kockázatot vállal a hosszú távú sikeres együttműködés érdekében és az önkormányzati szektor a legkedvezőbb áron kapja a szolgáltatásokat a ,,more value for money'', azaz ,,egységnyi pénzért több értéket'' elv alkalmazása révén. 

Az önkormányzati vagyongazdálkodás időszerű kérdései
Dr. Lóránt Zoltán c. főiskolai tanár, c. egyetemi docens, főigazgató (Állami Számvevőszék)

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 92. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. (Áht) 120-121. §-ában foglaltak alapján az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogosult annak vizsgálatára, hogy a helyi önkormányzatok tulajdonában lévő vagyon állapotáról rendelkezésre állnak-e a helyi és központi döntésekhez szükséges adatok, információk, a vagyonnal kapcsolatos döntések megfelelnek-e a vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen történő gazdálkodás követelményeinek.
Az ÁSZ az 1989. évi megalakulása óta szinte minden egyes évben folytatott a témához kapcsolódó ellenőrzést.
Hangsúlyoznom kell, hogy a vagyongazdálkodás témaköréhez tartozónak tekintjük az önkormányzati feladatellátást tartósan biztosító befektetett eszközökön (ingatlanok, gépek, járművek stb.) kívül az önkormányzat vagyonára hatást gyakorló döntéseket, így a kötvénykibocsátást, illetve a rövid lejáratú értékpapír vásárlásokat és a napi pénzgazdálkodást is, de előadásomban a közel húsz éves számvevői vizsgálati tapasztalatokkal a tárgyi eszközökre helyezem a hangsúlyt.

Az ingatlanértékelés helyzete
Mehrli Péter elnök (Magyar Ingatlanszövetség)

Az ingatlanértékelés fogalma, tartalma
- Európai szabványok, ajánlások (Red Book, EVS 2009)
- Hazai jogszabályok (25-ös PMr, adó és értékbizonyítvány)

Ki az ingatlanértékelő?
- OKJ 54
- EUFIM
- Posztgraduális képzések (Nottingham, ESSEC)
- Igazságügyi szakértők

Sodródás vagy proaktivitás? Az önkormányzatok fejlesztési forrásabszorpciójának kérdései
Dr. Vigvári András tudományos tanácsadó (Állami Számvevőszék Kutatóintézete, Budapest), intézetvezető egyetemi docens (Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest)

I. Bevezetés
A helyi önkormányzatok a magyarországi államháztartásban egyre növekvő feladatokat látnak el. A rendszer létrehozásakor a szektor szereplői - meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban - jelentős vagyonhoz jutottak. E vagyontömeg egy része az önkormányzati feladatellátását, másik része jelentős bevételek forrásaként ezek finanszírozását szolgálta.